Kis kormi

A természet változásaihoz az élővilág is megfelelően alkalmazkodik, legyen az pozitív vagy akár negatív irányú változás.  A víz mint abiotikus tényező, jelentős fontosságú az ökoszisztémában.

A Zámolyi-medence élővilágának az alakulásában szintén meghatározó a víz. A 70-es évek elején épített víztározó a Császárvíz vízgyűjtő terültén  a mai napig egyik legnagyobb vizes élőhelye a térségnek. Mivel az elsődleges feladata az aszályos években a Velencei-tó vízpótlása, vannak olyan időszakok amikor, esetleg hosszabb időre a víz leengedésre kerül.

Az elmúlt évtizedben, pont 2001 nyarán következett be a teljes víz leengedés, ami  5 éven keresztül szárazon is maradt.

Később  rövid időszakokra  volt némi víz a tározóban , a hosszú száraz időszakban a gát állapota kissé meggyengült. Maximális kapacitással még 3 éven keresztül nem lehetett számolni, viszont az alacsonyabb vízállás is már vonzotta a madarakat.

Jelentős és állandó vízfelület 2010-es év elejétől   van ismét.  Ennek  hatására a vizes biotóphoz kötődő állatfajok számára kedvezőbb feltételek alakultak ki, amit ki is használnak és újabb fajok jelennek meg a Zámolyi-medencében.
Az eddigi faunisztikai megfigyelések közül hiányzott a kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus ), mely a 2011-ben megjelent a Zámolyi-tározón.

A gödényalkatúak (Pelecaniformes)rendjébe tartozó kis testű, édesvízi madár Magyarországon fokozottan védett, eszmei érteke 500000 forint.

Elterjedése Dél és Kelet-Európa, Dél-Ázsia valamint Észak-Afrika tavai, zárt nádasai, legnagyobb állományai a Duna-deltában található.

Szárnyfesztávolsága kisebb mint 1 méter, színezetére a barnás és bronzos szín jellemző, némi fehér dísztollakkal a fején  nász időszakban.

Víz alá bukva keresi 10-15cm nagyságú halakat, ezen kívül rengeteg vízi rovart  és piócát is fogyaszt. A kárókatonával ellentétben leginkább egyedül vadászik, csatornák és kis folyók mentén.

Más vízimadarak fészektelepeik mellé fészkel,amit nádban vagy fákra épít, 4-7 tojást rak és a tojásokon 30 napig kotlik, majd a fiókák csak 70 nap elteltével tudnak repülni.

Magyarországon vonulónak számít, márciustól –októberig  van hazánkban, nagyon enyhe teleken esetlegesen áttelelhet.

Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján, Európában sebezhető fajként tartják nyilván, csökkenő állományú faj.
A faj közel sem olyan károkat okoz mint a Kárókatonák családjában tartozó rokona.

Természetesen a megjelenése minősíti a Zámolyi-medencében kialakult élőhelyet, mely arra utal hogy a mai világunkban ahol szinte naponta kihal egy faj, még azért képes az ember kedvező élőhelyet is teremteni.