Amióta az eszem tudom, mindig a fülembe cseng egy nagyon rövid, mégis hatalmasságot, erőt sugárzó szó, melyet a hétköznapokban bármikor megtalálunk.
Ez a szó nem más mint „sasmadár”.

A teljességhez hozzátartozik hogy ebben az esetben ténylegesen nem a szó szoros szakmai értelmét kell keresnünk. Inkább egy mítosz, vagy legenda kapcsán vallástól, kortól, nemtől és bármilyen identitástól függetlenül akár kisgyermekkori vágy szabad beteljesülésével azonosítható.
A madarak repülő képessége szinte ösztönzőleg hat az emberek gondolatainak és szellemiségének szárnyalására.  Ősidők óta csodálattal figyeljük, tanulmányozzuk ezért hogy megértsük és ha szükséges az emberiség hasznára tudjuk fordítani bizonyos természet adta tulajdonságait a madaraknak.
Gyermekként főleg ha faluhelyen élt az ember, nem tudom elképzelni hogy ne halljon a „csirkelopó héjáról”, a „kismadarakat elkapó sólyomról”, valamint a nyulat sőt „bárányt elrabló sasról „.
Nos akinek nem ismerősek ezek a szavak, azok számára  kissé idegenül esetleg hóbortságnak tűnnek ezen sorok.  Ha elmondhatok egy pici személyes tapasztalatot a már több mint 20 éve tartó madarakkal foglalkozó múltamból, akkor mindenképpen megemlíteném hogy pillanatnyilag nincs a telefonomban olyan név aki legalább egyszer ne hívott volna fel a hasonló mondattal, akár mondatokkal:

„- Mik azok a nagy madarak az út szélén?
– Hova tűnnek nyáron a sasok?
– Mi lehetett az a nagy madár?
– Nem csíp meg ha megfogod?
– Én nem ismerem fel!
– Olyan nagy volt mint egy sas.
– Hatalmas szárnya van.”

Ez a kis bevezető a madárvilág egyik legáltalánosabb ragadozójához kapcsolódik, melyet ráadásul 2012-es év madarának választottak hazánkban a Madártani Egyesület meghirdetett pályázatán.
Magyarországon a becsült állomány nagyság  18-21 ezer pár körül mozog, ami az Európai állomány 5%-a .Európában Skandinávia északi részének kivételével mindenhol előfordul.  A változazos típusú élőhelyen elterjedt egerészölyv (Buteo buteo) ,valószínű gyakoriságával  és mindenki által testközelből történő megfigyelése révén lett közkedvelt.
Zömök, közepes testméretű, hosszúsága 51-57 centiméter, szárnyfesztávolság 110-130 centiméter között, tömege 0,5-1,2 kilogramm.

Síkvidéktől a hegyhátig bárhol előfordul, sőt a változatos szelek és felszálló légáramlatok okozta termikekben sokáig tudnak keringeni, de ugyanakkor órákat tölt telefonpóznákon, oszlopokon, villanyvezetéken zsákmányra lesve.
Messziről feltűnő mellkas mintázata, valamint nyugodt vitorlázás közben V alakban tartott szárnya egyértelműen faj bélyegnek számít a kevésbé gyakorlott szem számára is.

Az ölyvek táplálkozása rendívül változatos, ami nyílván hozzájárul nagyfokú elterjedéséhez. Kedvencei  az emlősök leginkább a pocok, egér, kisnyúl, vakond. Leggyakrabban utazásaink során láthatjuk főutak, autópályák, vasutak mellett. Az autó utak egyre növekvő forgalma kissé emelkedő tendenciát mutat a gépjárművek által elütött állatok létszámában. 2011-ben a műút monitoring eredménye 426  megtalált elütött állat amiből 7 példány egerészölyv. 2010-es esztendőhöz képest  majdnem kétszeres a megtalált tetem, 230 állatból  2 példány egerészölyv. Az autópályák  mentén karbantartott rézsűk, a szántóföldi kultúrák főleg aratás utáni időszakban, könnyebb zsákmányszerzést biztosítanak a mindig éhes ragadozóknak. Tavalyi esztendőben a autópályák kapcsán  folytatott monitor eredménye azt  mutatja éves szinten bármelyik pályán haladunk 10,2 kilométerenként látunk legalább egy ölyvet. A szőrös prédákat kiegészítve rendszeresen fogyasztanak bogarakat, szöcskéket, ritkán lehet látni béka és gyík zsákmányt a napi étrendjén, az élőhely jellege határozza meg. A tél beköszöntével gyakran látni elpusztult állatok tetemén,így nagyobb esélye lesz a zord időjárás sikeres átvészelésében. Táplálékának sokféleségéből adódóan vadászterülete nincs túl messze a fészkétől, így még energiát is tud spórolni főleg a fiókaetetés időszakban.
Mivel szemük 60x nagyobb nagyítással bír mint a mi szemünk, levegőben széles körökben keringve, akár egyhelyben szitálva, vagy csak egyszerűen a „várj és figyelj” elvet követve valamely magaslatról vadászik.
A levegőben történő látványos hullámzó mozgását, hirtelen zuhanó repülését, parádés szárnytartás és láb összekapaszkodás közben nászrepülésnek nevezzük. Ezt  évente egyszer lehet tapasztalni.
Monogám faj révén a nászidőszakra már előző évi fészküket kitatarozzák, vagy ha éppen összeállt fiatal pár, építenek egyet.  A fészek nagy részét vastag ágakból, gallyakból, belülről pedig gyapjúval, levelekkel béleli.  Élőhelytől függően nem elsősorban a legerősebb törzsű, változatos magasságú, leginkább oldalra, tálcaként kinyúló vastagabb ágra épít.
Általában 2-4 tojást rak, amin mindkét madár kotlik, 33-38 napon keresztül. A fiókák 50 napos koruk körül repülnek, de még 6-7 hétig a szülők hordják utánuk az élelmet, amíg nem lesznek önállóak.

A Madárgyűrűző központ adatai alapján 1951-2006 között 6555 példányt gyűrűztek meg, ebből 3154  fióka volt. Ezen gyűrűző kutatómunka során néhány érdekes adat látott napvilágot.

A legtávolabbi megkerülés 2167 km távolságból Finnországban gyűrűzték és Magyarországon került szakemberek elé. Hazánkban eddig a legidősebb madár amiről információ van 16 év 21 napos, Európában pedig 28 év 9 hónapos korában került kézre, az utóbbi sajnos elpusztulva.
A vonulás kutatással derült ki hogy a skandináv és északkelet-európai állomány délkelet felé, az ázsiai madarak pedig a Boszporuszon át vonulnak délre. Európa nagy részén állandó, de mindig vannak átvonulók Gibraltáron.
2011 évben 4 példány sérült egerészölyv került gondozásunk alá, 1 madáron áramütés nyomai voltak, a többit műút mellett találták, autó okozott sérülésekkel. A rehabilitáció sikeressége alapvetően függ a sérülés mértékétől, befolyásoló tényező az eltelt idő a  tényleges sérülés és szakszerű kezekbe kerülés között. Ez azért fontos mert a nyári hőségben sokkal gyorsabban végbemennek olyan reakciók a sérült szervezetben, ami 1-2 óra alatt gyógyíthatatlan stádiumot idéz elő.
Sajnos az előbb említett 4 madárból 1 példányt amit lehetett sikeresen meg gyógyítani.
Az előző években hasonló volt mind az sérült egyedszám, mind pedig az eredményesség a természetbe való visszaengedésben.
2008-ban 4 sérült ölyv 1 visszaengedve
2009-ben 2 sérült ölyv 1 visszaengedve
2010-ben 2 sérült ölyv nem volt visszaengedés
Nyilván  így olvasva nem túl lenyűgöző eredmény, viszont minden megmentett egyednek van esélye gazdagítani, gyarapítani a természet sokféleségét.

Természetvédelmi helyzete hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.
Megtelepedését és később sikeres fészkelését apró tudatos tevékenységgel elősegíthetjük.
Műfészkek kihelyezésével  sok esetben egy vékony fasorban is száz százalékos eredményt érhetünk el. Az agrár környezet gazdálkodási program kapcsán  az utóbbi  években történő gyeptelepítések és hozzá kapcsolódó legelőgazdálkodás,állattartás megfelelő minőségű vadászterületet biztosít. Ahol  szükséges fák ás bokrok hiányából adódóan zsákmányszerzésnél T-ülőfa kihelyezése szintén hasznos. Mindezek mellett a természeti tényezők, elsősorban a szárazabb  időszakban a pocok gradáció kedvező hatásai jelentősen segítik hazánkban ennek a madárfajnak  stabil  helyzetét.